Kosár


 x 
A kosár üres

Motor Klasszik, a Veterán Autó és Motor különszáma

Októberi lapszámunk

Heti hírlevél

Maradjon jól informált!

Ha feliratkozik heti hírlevelünkre, biztosan nem marad le a veteránautózáshoz és -motorozáshoz kapcsolódó híreinkről és más érdekességekről!

Elfogadja adatkezelési nyilatkozatunkat és feliratkozik hírlevelünkre?
captcha 

Drapp eminenciás - Plymouth P20 Special DeLuxe 4-dr Sedan 1950

Plymouth P20 Special DeLuxe 4 dr Sedan 1950 05A Plymouth márka a Chrysler kínálatának alján helyezkedett el, a Special DeLuxe típus pedig ennek az alsó szegmensnek a csúcsát jelentette 1950-ben. A maga korában jellegtelennek számító, de igen megbízható kocsit Póla Gergely és Papp Zoltán mutatja be.

Tipikusan az az autó, amely hajdan meghatározta az utcaképet, viszont a veteránok szerelmesei nemigen vesznek róla tudomást. Mindig is távol volt attól, hogy legendává váljon, a könyvek közül is csak a részletesebbekbe fér be. Sem darabszáma, sem stílusa, sem konstrukciós megoldásai nem emelik kortársai fölé.

Porszívóügynököknek is

Plymouth P20 Special DeLuxe 4 dr Sedan 1950 02A második világháborútól az ötvenes évek közepéig tartó időszak egyébként sem az amerikai autóipar fénykora, ekkoriban kevés emlékezetes típus született. Az Egyesült Államok kormánya nem egész két hónappal a Pearl Harbor-i csatát követően elrendelte a polgári személygépkocsik gyártásának leállítását, és a béke beköszöntével az újrainduló szalagok javarészt az 1942-es modelleket szállították. Az emberek nem új fejlesztésekre, hanem egyszerűen autóra vágytak, ami az eladási adatokból is kitűnik.

Teljesen szokványosnak mondható a Plymouth története, amely a háború alatt lőszerek és motorok gyártásával segítette az amerikai csapatokat, majd a harcok elcsitulta után előásta és minimális módosításokkal ismét piacra dobta 1942-es típusát. Pontosabban típusait, mert kettő volt: a DeLuxe és a Special DeLuxe, összesen tízféle karosszériával, de egyetlen, 2972 mm tengelytávú alvázzal és kizárólag 3569 cm³-es, 95 lóerős soros hathengeres motorral. 1949-ig változatlan formában készült a P15S és P15C kóddal ellátott sorozat, és összesen több mint egymillió példány kelt el belőle.

Plymouth P20 Special DeLuxe 4 dr Sedan 1950 01A modellévben gondolkodó amerikaiak kétféle 1949-es verziót tartanak számon: a korábbi évjáratokkal megegyező első és a tavasszal debütáló második szériát. Utóbbit 2819 és 3010 mm-es tengelytávval kínálták, és ennek függvényében P17 és P18 kóddal látták el (a sorban következő P16-os jelzést kihagyták). A nagyobbik DeLuxe és Special DeLuxe változatban volt kapható, furamód a rövidebb modellt szintén DeLuxe-nak hívják. A géptető alatt még mindig az 1934-es Dodge-ban debütált sorhatos dolgozott, 1942-höz képest plusz két lóerő jelentett előrelépést. A háború utáni első új típus karoszszériáját jóval simább vonalak és kissé leszűkített kínálat jellemezte: a hosszabb alváz a szokásos négyajtós, kupé, kabrió, kombi kvartettel volt elérhető. Érdekesebb a P17-es választéka, amely remekül rávilágít a kor néhány sajátosságára. A normál kétajtósnál egyetlen olcsóbb modell volt, a business coupénak nevezett változat, amelynek hátsó ülése helyén rakteret alakítottak ki. Hasonló felépítményt a konkurensek is kínáltak, elsősorban az utazó kereskedőknek, innen az elnevezés. A másik figyelemre méltó kivitel a Suburban névre keresztelt kétajtós kombi, mely teljesen acélból készült – ne feledjük, a woodyk korában vagyunk. A gyár büszkén mondhatta, hogy a Suburban olcsóbb a General Motors hasonló autóinál, de a modell így is a teljes Plymouth-választék harmadik legdrágábbja volt: csak a kabriónak és a négyajtós (faburkolatú) kombinak szabtak magasabb árat.

DeLuxe a köbön

Plymouth P20 Special DeLuxe 4 dr Sedan 1950 10Az új széria bő félmilliós darabszámmal indult – aki otthon van az amerikai autók történetében, nem lepődik meg, hogy a Special DeLuxe-ból két és félszer annyi talált gazdára, mint az olcsóbb típusokból. Az 1950-es modellévben P19-re és P20-ra változott a kód, de a jármű lényegében megegyezik az imént ismertetett szériával, gyakorlatilag a hűtőrács és az egyszerűbb, lapos hátsó lámpa jelentette az újdonságot. A kínálat szintén azonos volt az előző évivel, leszámítva az igényesebb kárpitozású Suburban Special megjelenését.

Ez idő tájt a három nagy konszern közül a Chrysler készítette a legkonzervatívabb kocsikat – állítólag a tervezésnél szempont volt, hogy kalapban is be lehessen szállni. Tipikus nyugdíjasautó, mondhatnánk, és megállapításunkat alátámasztják a menetteljesítmények is. Az sv-motor 97 lóerejének a vezető tömegével együtt körülbelül másfél tonnával kell megbirkóznia, úgyhogy még a leghatározottabb gázpedálkezeléstől sem válik szélvésszé a jármű. Szívbetegeknek mégis ellenjavallt a Plymouth vezetése, a lassítás ugyanis bőven tartogat izgalmat.

Plymouth P20 Special DeLuxe 4 dr Sedan 1950 03A mai szemmel nézve igen gyenge fékrendszernek köszönheti a jármű, hogy a budapesti forgalom cirkusza helyett az Álomautó-múzeum nyugalmas csarnokában tölti időskorát. „Ha erősebb fékjei lennének, tökéletes volna mindennapos használatra” – mondja a tulajdonos, Farkasdi Károly, aki a pennsylvaniai Hersheyben, a világ egyik legnagyobb börzéjén vásárolta a Plymouth-t.

Tulajdonosai nem ültették le a karosszériát, nem szabták át a tetőt és nem cserélték V8-asra a motort, pedig a negyvenes–ötvenes évek fordulóján készült autók különösen veszélyeztetettek ebből a szempontból. Egy gondosan megőrzött példányról van szó, amely sosem szorult restaurálásra, csak kisebb „korrektúrázásra”. A tengerentúli javítás általános színvonaláról sokat elárulnak a műhelyvezető, Szabó „Olds” Péter szavai: „Az amerikai átlagnál jobb munkát végeztek rajta, de a tetőcsatorna mellett látszik a hiba, és itt–ott volt vízfolyás is. Viszont már az is nagy szó, hogy sehol nem kezdett vedleni a karosszéria.” Itthon a vízcső és a tömítések cseréjén, valamint a motor esztétikai rendbetételén kívül nem akadt dolga a műhelynek.

Plymouth P20 Special DeLuxe 4 dr Sedan 1950 04Az autó stílusához tökéletesen illik a patinás állapot – a krómok rendben vannak, a kárpitok szintén, minden műszer és visszajelző, sőt még a rádió is tökéletesen működik. A hátsó lámpa üvegburáját az évek során utángyártott műanyag váltotta fel, viszont az égők 6 voltos rendszerből kapják az áramot. A Special DeLuxe-ban gyári tartozék a fűtés, a rádió és a külső tükör, de a korábbi tulajdonos valószínűleg kevesellte a felszereltséget, ezért seregnyi extrával feldobta a kocsit. A napellenző, a „buszkormányzó” kar és a szélfogó a praktikumot szolgálja, a díszes kipufogóvég, a fehér oldalfalú gumik és a hátsó kereket takaró lemez az eleganciát fokozza, az utólag beépített, lánccal működtethető légkürt pedig minden bizonnyal a feltűnési viszketegséget elégítette ki. Az egyik legérdekesebb kiegészítő a traffic light viewernek nevezett szerkezet, amely a sofőr nyakát hivatott kímélni: ha a kocsi túlfut a stopvonalon, a vezető hajolgatás helyett a műszerfalon lévő kagylóformára pillantva figyelheti, mikor vált zöldre a lámpa.

Komótos krumplibogár

Plymouth P20 Special DeLuxe 4 dr Sedan 1950 06Ötven fölötti autóknál mindig fokozottan körültekintő vagyok, de a Plymouth az első pillanatban jelzi, hogy esetében nincs szükség különös bánásmódra. Utoljára Pobjedában kapcsoltam kormányról a fokozatokat, és ott bizony eléggé megszenvedtem. A kiváltságosok számára készült GAZ váltójának nehézkessége és a bő fél évtizeddel öregebb takarékmodell finomsága között elképesztő az ellentét! E különbséget érezve az ember arra gondol, hogy a hidegháború már 1950-ben eldőlt.

A kötelező óvatosság és a menetpróba helyszíne alaposan behatárolja az elérhető sebességet, de száguldozás nélkül is világos, hogy a fékrendszert ért kritikák teljesen jogosak. Ránézésre is kényelmes a mély, süppedős kanapékkal berendezett utastér, és jóval halkabb, mint vártam. A motor csöndes duruzsolásán és a tolófogaskerekes váltó hangján kívül semmilyen zaj nem hallható. A kapcsolókarhoz egyébként nemigen kell nyúlni, a második fokozattal tökéletesen helytáll a Plymouth közepes városi forgalomban.

Plymouth P20 Special DeLuxe 4 dr Sedan 1950 07„A gyűjtemény egyik legmegbízhatóbb autója a »Krumplibogár«. Téli álom után is zokszó nélkül megy. Nagyon egyszerű felépítésű, jóindulatú gép, szinte nincs, ami elromoljon benne” – erősíti meg Péter a típus üzembiztosságának jó hírét. Kényelem, jó kezelhetőség, alacsony ár, takarékos üzemeltetés, kiemelkedő megbízhatóság – ez 1949-től 1952-ig évente legalább félmillió embert győzött meg. Sokan úgy vélik, hogy divatosabb külsővel még ennél is jóval több vásárlót szerezhetett volna a Plymouth. És lehet, hogy a „papás” stigma nélkül a veterános világ is jobban odafigyelne rá.

Cikkünk teljes terjedelmében - további képekkel és információkkal - a Veterán Autó és Motor 2010/01. számában olvasható. Az újság megvásárolható webshopunkban vagy megrendelhető szerkesztőségünknél.

Plymouth P20 Special DeLuxe 4 dr Sedan 1950 08 Plymouth P20 Special DeLuxe 4 dr Sedan 1950 09

Plymouth P20 Special DeLuxe 4 dr Sedan 1950 11 Plymouth P20 Special DeLuxe 4 dr Sedan 1950 12

Plymouth P20 Special DeLuxe 4 dr Sedan 1950 13 Plymouth P20 Special DeLuxe 4 dr Sedan 1950 14